Hegymeg község címere álló, háromszögű pajzs, melynek vörös mezejében, zöld hármas halom felett, növekvő helyzetű, szembefordult magyar vitéz ezüsttel, zsinóros ruhában, leffentyűs kalpaggal, derekáról függő kardhüvellyel. Felemelt jobbjában aranymarkolatú és védvasú, ezüstpengéjű kivont szablyát tart, balját csípőre teszi. A pajzs bal felső sarkában lebegő helyzetű, nyolcágú aranycsillag.
A címerpajzsot két oldalról egy-egy, alul közös tőből ágazó, két-két aranyfürttel ékített, leveles zöld szőlőinda kíséri. A címer alatt lebegő, hármas tagolású, íves aranyszalagon feketével nagybetűs HEGYMEG FELIRAT. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
A címer Hegymeg község legkorábbi történelmét idézi: a szablyát tartó vitéz a község életében évszázadokon át jelentős szerepet játszó Hegymegi családra is utal, akiknek nemesi címerében szintén szerepel hasonló vitéz.
A címeralaknak mögöttes jelentéstartalma is van: heraldikai megjelenítése azt a látszatot kelti, mintha a hegyek mögött állna, ezzel tulajdonképpen a község neve került szimbolizálásra, hiszen annak jelentése: „ hegy megett”. Túl ezeken, még emlékét állít mindazoknak a hegymegi polgároknak is, akik történelmünk során életükkel, vérükkel áldoztak hazájukért és szűkebb pátriájukért.
A pajzs és a címeralak vörös-ezüst színpária az Árpádkort jelképezi, azt az időt, amikor oklevelek első ízben említik a települést. A vörös-ezüsthöz társulva a hármas halom zöldje, együtt már nemzeti színeinket idézik, akárcsak a fehér lobogón a pajzs vöröse a zöld növényi dísszel.
A lakosságra jellemző református vallásra utal a nyolcágú aranycsillag, mivel a vallásos hit az egyik legerősebb közösségteremtő és megtartó erő. A nagy hagyományokkal bíró szőlőtermesztést a címer külső dísze jelképezi.